Embermúzeum – a kiégés felé vezető útról | FIRST-LINE
2022-03-28 |
...
Kérem Önöket, kövessenek az Embermúzeum következő termébe! A bal oldalon látható szobor a „Kiégett dolgozó” nevet viseli. Amint láthatják, a külső jellegzetességek a korábban látott „Boldogtalanok” szoborkompozíciót idézik. Az előreeső vállak, az üveges tekintet és az enyhén lefelé görbülő száj mellett azonban megjelenik az ökölbe szorított kéz motívuma, mely a „Kiégett dolgozó” figurájában dúló indulatokat szimbolizálja.

➴ Szerző: Kovács Orsi ➤

A kiégés - más néven burnout - fogalmát elsőként a segítő szakmákban dolgozó emberekkel kapcsolatban határozták meg. Akkor beszélünk kiégésről, amikor a tartós stressz, folyamatos lelki megterhelés hatására az egyénnél beáll a testi, lelki és szellemi kimerülés állapota. Elveszíti korábbi motivációját, csökken az önértékelése és társas kapcsolatai is lassanként erodálódnak. 

A kiégés tehát nem egyik napról a másikra jelentkezik, hanem a tartós munkavégzés során kialakuló folyamat következménye. A kezdeti szakasz (idealizmus) az elsöprő lelkesedésről, a munkahely vagy a hivatás idealizálásáról és a gyakran irracionális célokról szól.  Az illúziók leépülésével fokozatosan jut el az egyén a realizmus szakaszába, ahol már tisztában van az érem mindkét oldalával. A teljesítmény ebben a szakaszban a legkiegyensúlyozottabb, a kreatív ötletek már nem elrugaszkodottak, a munkavégzés gördülékeny. A munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke, hogy ezt a szakaszt fenntartsák. A kompetenciafejlesztő tréningek ebben a szakaszban nagy lendületet adhatnak és rendkívül jól szolgálják a közösség érdekeit. Azonban ha ezen a ponton nem optimálisak a körülmények (alacsony bérek; visszajelzések hiánya; romboló hatású vezetői hozzáállás; időbeli túlterhelés; gyakori konfliktusok; fejlődési lehetőségek hiánya) és a dolgozó lelki immunitása sem megfelelő, akkor egy idő után át fog lépni a következő szakaszba.

 A stagnálás szakaszában már megkezdődik az eltávolodás, csökken a motiváció, a teljesítmény stagnál, vagy némi visszaesést mutat. A kommunikáció kezd terhessé válni. Ilyenkor egy több alkalmas képzés vagy a rendszeres szupervízió bevezetése kiváló támogatást jelenthet, hogy visszafordítsák a folyamatot. Ennek hiányában beköszönt a frusztrációs szakasz, ami már mindenki számára észlelhető tünetekkel jár. Kialakulhat túlzott teljesítménykényszer, az egyén érdeklődése beszűkül, arrogánssá, türelmetlenné válhat. Kommunikációját tekintve felerősödhet a cinikus hangnem és a panaszkodás. Bár ideje nagy részét a munkája tölti ki, produktivitása csökken, akárcsak az önbizalma. A frusztrációs szakasz megjelenése nem csak az egyén problémáira világít rá, hanem a környezeti, munkahelyi problémákra is. Egy jól működő szervezetnél a folyamatos kommunikációnak, kompetenciafejlesztésnek és megbecsülésnek köszönhetően nem jutnak el a kollégák ebbe a fázisba. Egy olyan cégnél, ahol a munkatársak kisebb-nagyobb része már a frusztrációs szakaszban van, határozott vezetői döntésekre van szükség. Ha felismerik a problémát, szervezetfejlesztés és egy soft skill tréningekből összeállított képzési terv igénybevételével megelőzhetik, a drasztikus teljesítménycsökkenést és a tömeges felmondást. Ilyen esetekben felül kell vizsgálni az egész működési és gondolkodási rendszert.

A kiégés utolsó szakasza az apátia. Az egyén ezen a ponton már csak vegetál a munkahelyén, már nem érdekli megfelel-e az elvárásoknak vagy sem, hiszen úgysem lesz jobb a helyzete. Kiábrándulttá és zárkózottá válik. Ebben a reményvesztett állapotban az önértékelés és az elhivatottság már olyan mélyen van, hogy legtöbbször csak a munkahelyváltás vagy pályamódosítás jelent kiutat a dolgozó számára. A kiégés következtében kialakuló testi tünetek, szenvedélybetegségek, depresszió már komplex kezelést igényelnek, amiről már nem lehet nem tudomást venni. Fontos kiemelni, hogy ez a folyamat bármelyik szakaszban visszafordítható és sok feltétel együttes jelenléte szükséges hozzá, hogy egy munkavállaló eljusson az utolsó szakaszba.

Ha egy dolgozó 

  • gyakran kap visszajelzést a munkájáról
  • rendszeresen lehetősége van beszélni valakivel a szakmai vagy munkahelyi dilemmáiról, megéléseiről
  • munkáját anyagilag és emberileg is megbecsülik
  • olyan kollektívának a tagja, akik hatékonyan és a kölcsönös tisztelet jegyében tudnak kommunikálni egymással
  • munkahelye biztosítja a folyamatos fejlődési lehetőségeket, az új kihívásokat
  • képes megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát, akkor kicsi az esélye, hogy kiégjen és idejekorán felmondjon a munkahelyén.

A munkahelyünk lehet egy olyan hely, ahova örömmel és lelkesen járunk be a nehezebb időszakokban is, vagy egy olyan hely, ahol összeszorított foggal várjuk, hogy leteljen végre a munkaidőnk. Munkavállalóként és munkáltatóként is van felelősségünk abban, hogy a munkahelyünk ne váljon az idő múlásával egy nyomasztó hellyé. Előzzük meg a kiégést!

Kapcsolódó képzés:

Minden cég megérdemli a nemcsak jó, hanem kiváló vezetőket. De kiből is lesz kiváló vezető? Egyesek szerint vezetőnek születni kell. Szerintünk a vezetői alkalmasság egyik része a képesség, amelyet veleszületett adottságok, hajlamok, szerzett tapasztalatok határoznak meg. De bizony gyakran előfordul, hogy olyanok is vezetői szerepkörbe vágynak, vagy kényszerülnek, akiknek ezen adottságaik kevésbé fejlettek. Belőlük is lehetnek felkészült és agilis vezetők, amennyiben képesek tudásukat fejleszteni, saját tevékenységükre reflektálni, hibáikból, gyengeségeikből tanulni, akik nyitottak a folyamatos változásra, tehát motiváltak.

Engedélyszáma: E-001374/2015/D003

Saját fejlődésünkön túl elengedhetetlenül szükséges, hogy munkatársaink is mind produktívabban dolgozzanak. Szükséges a hatékonyság fokozásához, hogy a vállalat és az egyén stratégiai célkitűzései egy irányba haladhassanak. A teljesítménymenedzsment összekapcsolja a szervezet és az egyének céljait, meghatározza, hogy az egyes szereplőknek mit kell tenni ahhoz, hogy a vállalat céljai megvalósuljanak, mindezt a formális és informális értékelés fejlesztésével.

Engedélyszáma: E-001374/2015/D005

A mindennapi rohanó életben úgy érzi, hogy egyre kevésbé van kedve új dolgokba kezdeni? Egyre kedvetlenebbül kezd napi dolgai intézésébe?  Nem talál magának új célokat?  Munkatársait nehéz motiválni?  Fáradtak, teherbíró képességük határán vannak? A burn-out/kiégés szindróma már az orvostudomány által is vizsgált terület, mert tartós jelenléte fizikai elváltozásokat is okozhat szervezetünkben. Elsősorban azoknál fordul elő, akik munkájuk során emberekkel foglalkoznak, ügyfélszolgálatosként, segítő munkatársként gyakran kerülnek konfliktushelyzetbe. Ezért rendkívül fontos, hogy felismerjük, tudjuk kezelni, védekezzünk ellene.

Engedélyszáma: E-001374/2015/D010

A képzés célja, hogy a résztvevők tudatosítsák az életükben jelenlévő stresszforrásokat, fejlesszék stressztűrő képességüket, növeljék tolerancia szintjüket, és megtanulják azokat a módszereket, amelyek segítségével a stressz kezelhető, illetve előnyökre fordítható bármilyen helyzetben.

Engedélyszáma: E-001374/2015/D014

Jelentkezés

Jelentkezés

Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.